Új esztendőt köszöntünk ma, aminek én személy szerint rettenetesen örülök. A 2013-as év maga volt a horror, s jó dolog annyira kevés volt benne, hogy igencsak kutatnom kell az emlékek között, hogy egy valamire való bejegyzést létre tudjak hozni. Mert ugye a rosszat nem visszük…

Minden. Kivétel nélkül. Talán csak néhány kapcsolat nem. Új tanév egy új iskolában, nemsokára új lakás, de a régi dilemmák. Kötődések, amelyek erősebbek, mint amivel elbírok. Félelmek, gyötrelmek, kínlódások. Nem szeretem ezt az időszakot, ám mégis valami hajt előre.…

Gyorsan felejtsük el az előző évet... Ámbár nehéz lesz ezt a sok "jót" magam mögött hagyni, s rengeteg pozitív dolognak kell ahhoz történni velem, hogy egyáltalán sikerüljön felét a kukába dobni. Az egyik legrosszabb évem volt, bár tarkították azért néhol vidámság foltjai…

Ilyen bejegyzésem talán még sosem született. Rengeteg blogot követek nyomon, ennek nagy része gasztroblog. Régóta sütök-főzök, állítólag nem is olyan rosszul. Szekszárdon is sokat ügyködtünk a konyhában a srácokkal, de Szombathelyen tetőzött a dolog: komplett hétvégéket…

Régóta érlelgetem ezt a bejegyzést. Az érzéseimet Krakkóval kapcsolatban már többször leírtam, így nem tenném meg ezt újra. Egyre közeleg az idő, amikor megint utcáit róhatom, épületeit nézhetem, s forgatagába olvadhatok. Várom már. Nagyon. Néhány videót gyűjtöttem most…

Augusztus közepe óta először léptem Vas megye székhelyének talajára. Már napokkal előtte nem aludtam, lázasan pakoltam (megjegyzem, hogy a bőröndömbe begyömöszölt ruhamennyiség fele kellett csupán:)) és vártam a percet, amikor begördülünk az autóbusz állomásra. Mint egy…

...süvít, lassan meg is süketülök tőle. De süvítsen csak, akár kapjon fel egy orkán, csak olyan helyre tegyen le, ahol fel tudom építeni a saját életemet. Nem másét, a sajátomat. Persze a barátaimat hozhatja velem egész nyugodtan, már ha ők is beleegyeznek. Nagy döntést…

Magyarkeszi. Ez az a hely, ahol felnőttem, ahol szinte mindenkit ismerek és ahova - ha néha túl kevés időre is - hazatérek pihenni. Ez az 1300 fős település, amely a Gemenc-dombság végében keletkezett valamikor nagyon régen.Rengeteg emléket idéznek elém az utcák, a terek, a kis…

Ritkán van ilyen napom. Ma csinosba öltöztem, s pink harisnyámmal megrendítve a világ egyensúlyát, bevettem magam Moór Feri barátom mellé a Berzsenyi Rádióba. (Félelmetes, hogy az emberek mennyire meg bírnak bámulni egy-egy nem megszokott színű ruhaneműt...:D) Nem, nem váltok…

"Na, ő az esetem". Rengetegszer hangzik el ez a mondat, főleg mostanában. Nem tudom, hogy másnál hogy van, de nekem több "férfitípus" is elnyerte a tetszésemet az évek hosszú sora alatt. Barátnőim elszenvedő alanyai kifakadásaimnak, ilyenformán tisztelem is őket,…

Tavasz van. Visszavonhatatlanul, végérvényesen. Végre! :) Szeretem a telet, de ma különösen jól esett, hogy naposra váltott az idő. Külön pozitívumként nyugtáztam azt is, hogy végre elővehettem a kis piros kabátomat (a túrórudipöttyös bélésűt) és nem fagytam meg…

Semmi sem történik ok nélkül. Sablonduma, valljuk csak be; ám mi van akkor, ha igaz?! Mi van olyankor, ha egy felsőbb hatalom irányítja azt a kis tyúksz*ros életünket, s ő irányít bennünket ide-oda a galaxisban?! Mert lehet. Miért is ne lehetne. Hiszek abban, hogy nem hiába…

Magunk mögött hagytuk végre a 2010-es évet (már nem ártott, nem volt túl jó...), s ennek örömére megint bejelentkezem. (Tudom, régen tettem...) Mit is írjak a szilveszteri buliról... Természetesen az aClubba vitt a jósors bennünket (fura lett volna nem oda menni :)), s a tavalyihoz…

Jellemzően az aClubban ülök (mint mindig, ha szabadidőm van - vagy "csinálok olyat magamnak"). Ide menekülök az egyetem különféle egyedei (főképp "tanárok") elől, mert itt mindig történik valami.  Hol a kiszolgálószemélyzet (Szabi, Vámpír, Ati, Norbi,…

Kicsit most nem érdekel a világ... Nem jut el a fülemig a mindennapok zaja. Bezárkóztam. Péntek óta csak magam vagyok. Voltam moziban - egyedül (mert nem akartam zavarni hétvégén senkit), főztem magamnak finomat, aludtam, festettem... Ennyi volt a hétvége... Felejthető, mint…

Már régóta tervezem, hogy postolok néhány Sinco-s videót. Feri barátom ma juttatta el hozzám a legújabb kisfilmjük linjét, amit természetesen Jim készített, s ez újra előhozta ezt a "vágyamat". Miért tetszenek nekem ezek annyira?! Talán azért, mert Ferit régóta…

Nahát... Épp a Klubban (aClub, Szombathely) múlatom az időt, s két cikk megírása között - lazításképp - írok valamit ide is. Elég ritkán jut rá időm sajna, de ma belefér. Kutatók Éjszakája folyik épp az egyetemen, ami nagyon jó, sok embert vonz, s eddig kint is voltam, de…

Szó sincs róla, hogy rossz napom lett volna. Sőt! Néhány szempontból nagyon jónak mondható, amire mostanság nem nagyon volt példa. Jó emberek vettek ma körül, de... Mert mindig van de... Nem bírom elviselni azt a tényt, hogy egyesek hol süketnek, hol vaknak, de a legtöbbször…

Tudom, tudom... Nagyon rég jártam erre. Mentségem is van: MUNKA. Rengeteg minden történt az elmúlt egy hónapban, nehéz is lenne mindent leírni, de azért a legfontosabbakat összeszedtem.1., Útjára indult az újjá (és mássá) formálta egyetemi lap, amelynek a főszerkesztője lettem.…

Szokásos sörözős esténket töltöttük az A Clubban, amelynek - én személy szerint - egy jó negyed órával ezelőtt vetettem véget. Fáradtság és "nem odaillőség" ennek az oka. Közvetlen társaságomra nem lehet panasz, de azért mozogtak körülöttünk érdekes…

- "Állítólag a munkatársaim is itt vannak ma...Csak az a baj, hogy az egyenruha nélkül nem ismerem meg őket..." -"Honnan tudná?! Hiszen házas..." - Kérdés: "ELöl vagy hátul szoktál lenni?!"    Válasz: "Én mindenhol jó…

Szinte minden éjjel álmodok, rengeteg észbontó kép suhan át az agyamon éjjelente. Atom is meg van áldva hasonlóval, ő már próbálja irányítani is. Én csak sodródom az árral, s félelmetes dolgok kerekednek ki olykor az egészből...Tegnap éjjel valószínűleg vegyítette az agyam…

Furcsa. Szétszéledt a bandánk rendesen tavaly nyár óta. Hiányoztak a srácok, és nagyon jó volt újra együtt lenni egy héten át szinte minden este. István itthon, Miklós Skóciában dolgozik; Zsóka Szekszárdra jár fősulira, én pedig Szombathelyen. Szanaszét, de mégis…

Nagyon rég írtam már, hiszen a vizsgák alatt (előtt, mellett, után) nem volt energiám szinte semmire. Semmire a munkán kívül, mert hát azt ugye kell (illetve illik, na meg szeretem)...Idén nem jutott sem idő sem pénz nyaralásra, egy hátre hazajöttem, ez minden. A legkevésbé sem…

Már rég nem írtam, s ennek "csupán" a vizsgákra való lázas készülés a magyarázata. Túl vagyok már a nagy részén, a lényeges tárgyak minimum jó érdemjeggyel zárva; úgyhogy halleluja... A jog és az ábrázoló geometria van még vissza; az elsőből 90%,…