Bejelentkezés

2011.09.14. 19:36

Rég vitt rá a lélek az írásra, de ma úgy gondoltam, hogy jelet adok magamról. Hátha valakit érdekel sorsom alakulása.

Szeptember 13-a óta hivatalosan is a Gyermekház Alapítványi Általános Iskola tanereje vagyok. 5-6. osztályt kaptam a kezem közé, akiknek remélhetőleg sikerül némi tudást a fejükbe pumpálni.

Az albérletünk lassacskán alakul, már csak egyetlen zavaró tényezőt kellene kiiktatni… Lassan meglesz az is, haladunk vele. Mint mindennel. Olyan fura ezt kimondani... Halad az útján minden. Nem olyan tempóban, mint amihez szoktam, de ez van, majd lesz jobb is. Megszokom, és nem szököm meg; nem vagyok olyan.

Szeretek itt lenni. Reméltem, hogy így lesz, de nem mertem hinni sem, hogy ilyen hamar. Hiányzik Szombathely, de most jó itt. Észrevétlenül belopózott az állandóság az életembe. Furcsa. Nagyon furcsa. De jó.

És egy kis plusz feltöltő erő: az unokaöcsém. Napról napra szebb, okosabb, elbűvölőbb és huncutabb! Tegnap délután a Károlyi Parkban voltunk vele. Jöjjön néhány kép!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

Szerző: Olya

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://olya.blog.hu/api/trackback/id/tr393227769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.