16 év. Tizenhat. Több száz felugrásból a hálóba tekert bombagól, több ezer szép pillanat, kacsintás, jó szó és mosoly. Kimondani is sok... Hihetetlen, hogy valaki ennyi időt egyetlen klubnál töltsön el, főleg a mai élsportban. Carlos Reinaldo Perez alias Csárli megtette, a mi legnagyobb örömünkre. Egy oszlopa volt ő annak a csapatnak, s én nem tudok elképzelni nélküle egyetlen meccset sem. Pedig muszáj lesz, rögtön szombaton... Nem lesz ugyanaz a bolondozása, a közvetlensége, a barátságossága nélkül. 

Gyakorlatilag ezrek mondhatják el magukról, hogy felnőttek "mellette", őt látva; s lettek játékosok vagy vérbeli szurkolók a hatására. És most elment. Katarba tart már a gépe, s mi még csak elköszönni sem tudtunk tőle. Pedig csak megilletné egy hatalmas fieszta, hiszen többet tett a magyar kézilabdáért, mint jó pár honfitársunk együttvéve. Hiányozni fog, s nagyon várjuk azt a nyár eleji búcsúmeccset. Bár ne lenne búcsú...

Egy biztos: én ezentúl is 10-es mezben szurkolok majd...

Minden jót neked az Al Shamal-nál!

Sok sikert neked, Csárli! Várunk haza!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.